Az érdeklődők számára bizonyára nyilvánvaló a szivattyú gépezet használata, funkciója, illetve előnye és hátránya. Ennek ellenére egy rövidebb leírás keretében bemutatjuk a szivattyú előbb felsorolt jellemzőit. A szivattyú mai értelemben folyadék szállítására alkalmas gépezet, régebben viszont a gázok szállítására alkalmas szerkezetet is annak sorolták, mostanra az ilyen szivattyú vákuumszivattyúvá alakult. A mai értelemben vett szivattyú mechanikai elven működik, így szállítva a közeget. Néhány, nagyon ritka esetben olyan szivattyú is készül, mely nem mechanikai, hanem egyéb elven működik.
A szivattyúk többsége azonban ebbe a csoportba tartozik, ilyen például a térfogat kiszorítással működő szivattyú. Néhány példán keresztül bemutatva részletesebben tájékozódhatunk. A dugattyús szivattyú esetében a térfogatváltozást a henger belsejében mozgó dugattyú hozza létre, az áramlási irányt pedig önműködő szelepek segítik. Az efféle szivattyú használatával lehet elérni a legnagyobb nyomást. Mivel a folyadékszállítás nem minden esetben egyenletes, így a továbbiakban hengerek beépítésével lehet csökkenteni az egyenlőtlenségeket. A következő típus a fogaskerék szivattyú, ez az egyik legegyszerűbb szivattyú. A vizualitás érdekében tehát elmondható, hogy a szivattyú belsejében két fogaskerék egymásba kapaszkodva hajtja fel a vizet, a folyadékszállítás ennél a típusnál jóval kiegyensúlyozottabb.
Vízgyűrűs szivattyú esetén szintén egy viszonylag egyszerű szerkezetről beszélünk, hiszen a szivattyú hengeres belsejében a kifeszített sugárirányú lapátokkal ellátott rész excentrikusan helyezkedik el, így a házat nem tölti ki teljesen a víz, ami által a víz forgás közben egész egyszerűen hozzányomódik a ház falához. Ekkor a tér a két-két lapát között folyamatosan nő, és csökken, aminek következtében kész is a szállító szivattyú.
A térfogatkiszorításos elvvel működő szivattyúk mellett kiemelnénk még az örvényszivattyúkat. A szivattyú ezen típusa már jóval bonyolultabb szerkezetnek számít. Lényeges szerkezeti elem a járókerék, mely sugár irányban elhelyezett lapátokat tartalmaz. Első lépésként a szívócsonkon beszívott folyadék az előbb említett járókerékbe érkezik. Ezt követően a szivattyú belsejében elhelyezett forgórész lapátjai átadják a maximális nyomatékot a folyadékáramnak. Ez a szivattyú esetében azért lényeges mozdulat, mert itt növekszik meg a folyadék össznyomása. Legvégül a csigaházon kialakított nyomócsonkon távozik a folyadék. Ha a szivattyú által nagyobb nyomást szeretnénk létrehozni, akkor többfokozatúra van szükség.
Az örvényszivattyúnál a szállított folyadék mennyisége nem annyira meghatározott, mint a korábbiakban bemutatott szivattyúk esetén. Érdekességként említjük meg, hogy a nem mechanikai elven működő szivattyú Szilárd Leó és Albert Einstein egyik közös találmányát. Az általuk kifejlesztett szivattyúk az elektromos vezetőképességgel rendelkező folyadékokat szállítják. Ilyen például az elektromágneses szivattyú, melynek nagyon fontos tulajdonsága, hogy mozgó alkatrész nélkül tevékenykedik. A szivattyúk megvásárlása előtt az egyik legfontosabb dolog, hogy alaposan tájékozódjunk, céljainknak melyik a legmegfelelőbb, vásárláskor gondoljunk az energiatakarékosságra, a környezettudatosságra, és a helytakarékosságra egyaránt.